Mi a PP granulálás? Porgranulációs módszer?

A granulálás során a hulladék műanyag termékeket összetörik, majd felmelegítik és részecskékké, nagyjából azonos méretűvé és mungbab alakúra olvasztják, hogy ezeket a műanyag részecskéket új műanyag termékek előállítására lehessen felhasználni, ezt granulálásnak nevezik. Mi a PP granulálás? Porgranulálási módszer?

A PP a polipropilén angol kódja, a PP granuláció a polipropilén műanyag termékek hulladékára (főleg műanyag szőtt zacskók hulladékára) utal újrahasznosítás, tisztítás után.műanyag extruderújra lágyított polipropilén műanyag részecskék, polipropilén új anyagokba keverhetők felhasználásra vagy közvetlenül önmagukban felhasználhatók.

Jelenleg a porkezelési technológiát nedves granulálásra, forrásban lévő granulálásra, nyomásos öntésre, porlasztásos és diszperziós ködökre, forró olvadásos öntésre és így tovább osztják.

1. Nedves granulálási módszer
A nedves granulálás során valamilyen folyadékot vagy kötőanyagot szivárogtatnak be a szilárd finom porba, majd megfelelően keverik, hogy a folyékony és a szilárd finom por szorosan érintkezzen egymással, kohéziós erőt hozva létre és aggregátumokat képezve.

2. Forralásos granulálási módszer
A forrásban lévő granulációs módszer lényege, hogy a berendezés aljáról származó szél segítségével a porrészecskéket a felső szórópisztoly segítségével lebegtetik a zagyból, miután teljesen érintkeztek egymással, és részecskékké egyesülnek.

3. Nyomásos öntési módszer
A nyomásformázási módszer lényege, hogy a granulált poranyagot egy adott térben korlátozza, és külső erő alkalmazásával sűrű állapotba préseli. Az alkalmazott külső erő fizikai rendszere szerint a nyomásformázási módszer két kategóriába sorolható: öntési módszer és extrudálási módszer.

4. Permetezéses és szórt köd módszer
A permetezést és a diszperziós ködöket arra használják, hogy a nagymértékben diszpergált folyékony vagy félfolyékony anyagokat közvetlenül szilárd részecskékké alakítsák egy speciális berendezésben.

5. Meleg olvadékformázási módszer
A melegolvasztásos öntési módszer lényege, hogy a termék alacsony olvadáspontját (általában 300 °C alatt) kihasználva az olvadt anyagot speciális kondenzációval kristályosítják, hogy a kívánt formájú lemez, szalag, tömb, félgömb stb. legyen.

A porgranuláció egy számos tényezőtől függő folyamat; a megfelelő porgranulációs technológia kiválasztásakor számos tényezőt kell figyelembe venni:

1. A nyersanyagok jellemzői

2. Feldolgozási kapacitási követelmények
A különböző granulációs módszerek egységnyi időkapacitása nagymértékben változik, ezért figyelembe kell venni a berendezésberuházást és a feldolgozási költségeket.

3. A termék részecskeméret-eloszlása
A különböző granulálási módszerekkel kapott termékek részecskemérete nagymértékben változik, például a porlasztásos granulálás kis részecskemérete, míg a préselt granulált termékek részecskemérete nagy lehet, ezért a granulálási módszert a kívánt granulálási módszernek megfelelően kell kiválasztani.

4. A termék részecske alakja
A granulálás és a fluidizációs granulálás keverésével kapott termékek szabálytalan alakú gömb alakú részecskék. Gömb formára görgetve sima gömböt lehet kapni; speciális alakú szabályos részecskékhez kompressziós és extrudálásos granulálást kell alkalmazni. A termék részecske-képződésének kiválasztásakor figyelembe kell venni a későbbi folyamatok követelményeit és kényelmét.

5. A termék részecske szilárdsága
A száraz eljárás elkerülhetetlenül porképződéshez vezet, ezért nem alkalmas mérgező vagy más veszélyes porok granulálására. A nedves eljárás ezzel szemben a granulálás után szárítást igényel, és az oldószer egy része pazarlódik. Egyes gyógyszerek nem érintkeznek vízzel, vagy szárítás közben átkristályosodnak és más szerkezeteket képeznek, ami nem alkalmas nedves eljárásokra.

6. Száraz/nedves opciók

7. A termékrészecskék porozitása és sűrűsége
A részecskék porozitása és sűrűsége ebben a két mutatóban közvetlenül befolyásolja a termék szilárdságát is, például a katalizátorhordozó részecskék előállításánál a porozitás és a szilárdság egyidejű javulása két ellentmondásos tényező. A porozitás és a sűrűség mérete a folyamat működési paramétereivel állítható be.